Köszönöm!
Kedves olvasóim, kedves rokonok, ismerősök és főleg ti, akik a legtöbben voltatok, kedves ismeretlenek, köszönöm nektek, hogy eljöttetek, hogy sokan voltatok, és két órán át folyamatosan jöttetek a Konyhanyelv-dedikálásra a Könyvfesztiválon!
Annyi üröm volt csak az örömben, hogy a legszűkebb baráti kör közül egyetlenegy sem jött el. Persze, tudom, egyénekre lebontva mindenkinek megvan a maga oka arra, hogy miért nem, de ilyenkor elgondolkodom, hogy mitől barátság a barátság, ha egy neked nagyon fontos pillanatban közülük egyetlen egy, EGY SEM ér rá(d).
Vagy túldimenzionálom a dolgokat, vagy tényleg nem vagyok túl szerethető hosszú távon, ezzel is szembe kell nézni.
De a legkedvesebb pillanat mindent feledtetett: az egyik, korábban sose látott olvasómtól egy tollat kaptam ajándékba, gravírozott Konyhanyelv felirattal... Köszönöm, Zoli! Ha hamarabb kapom, azzal dedikálom az összes kötetet, lett volna munkája a tollnak, de ezentúl mindig ezt fogom használni erre a célra. :)
A könyv vásárlóit egyébként melaszos madeleine-nel korrumpáltam, ez járt minden kötet mellé, de azoknak is, akik csak nézelődtek. Receptje adhoc-módon aznap reggel született meg, így a könyvben nincs benne, de itt elolvasható.
[caption id="attachment_2413" align="alignnone" width="480" caption="A képernyőről jól ismert Magos Zolival, aki a könyv hátsó borítójára került ajánlást írta."]
[/caption]
[caption id="attachment_2416" align="alignnone" width="480" caption="Béres Dáviddal, aki végigfotózta a könyvet"]
[/caption]
Legutóbbi hozzászólások