Nálam a nyár nagyon összeforr a padlizsánnal. Nincs nyár padlizsánkrém nélkül, és most, ősz elején, október első napjaiban döbbentem rá arra, hogy idén sok padlizsános románcom volt, de kimaradt a legfontosabb, a padlizsánalap, azaz a krém. Nagyon dühbe gurultam önnön hanyagságomra ráeszmélve, s legott elhatároztam, hogy pótolom a hiátust. A Lehel-piacon még ott hivakodnak a dúskeblű, sötétlila lepelbe burkolt padlizsándámák, s nem kéretik magukat, első szóra készségesen odaadják magukat bárkinek, aki kosarat cipel a karján. Ezek a lányok szeretnek kosarat kapni. És kosárban lenni. Mert a kosárban töltött út végén ott vár a padlizsánok menybemenetele, majonézes-sült fokhagymás krém alakjában.
Ezek a lányok szeretnek kosarat kapni. És kosárban lenni.Ugyanis ha már múlasztottam, akkor úgy döntöttem, hogy kárpótlásképpen valami kis újítást is belelopok a megszokott padlizsánkrémbe (ennek esszéje és receptje az Ételmesék című könyvemben, mert ez a reklám helye...). Az újítás pedig a padlizsánokkal együtt sütött fokhagyma lett, amely édeskrémes, tökéletesen illik a padlizsánok dús belsejéhez.
5-6 nagy padlizsán (talán 2 kg?)
2 fej fokhagyma
1 dl házi vagy jó minőségű bolti (üveges!) majonéz
1 kisebb vöröshagyma
só, bors, kevés olívaolaj, friss citromlé
1. A sütőt melegítsük elő 220 fokra. A padlizsánokat tegyük egy tepsibe, hústűvel szúrkáljunk beléjük kímélet nélkül, a robbanásveszélyt megelőzendő. Tegyük a sütőbe 25-30 percre.
2. A fokhagymafejeket héjazás nélkül vágjuk keresztben ketté, locsoljunk rájuk kevés olívaolajat, és tegyük a sütőbe a padlizsánok mellé. Süssük együtt őket újabb 30 percig. (Ha egyszerre kerülnének a sütőbe, akkor a fokhagyma ennyi idő, és főleg ennyi fok alatt kissé megégne.)
3. A padlizsánokat vágjuk fel, kaparjuk ki a belsejüket egy szűrőbe, és hagyjuk kicsöpögni kesernyés levüket. Közben elkészíthetjük a majonézt. Ha bolti majonézt használunk, akkor ráérünk, mert csak a fedelet kell lecsavarni, az pedig nem telik sok időbe, hacsak nem én csavartam előtte rá, mert néha olyan erősen szoktam ezt csinálni, hogy aztán magam sem tudom kinyitni. Viszont tudatában vagyok annak, hogy erősebb vagyok magamnál, nem jó tehát nekem újat húzni magammal.
Az üveges kitétel pedig azért szerepelt a majonéznél, mert tapasztalataim alapján az üvegbe töltött – naná, hogy drágább – változatok krémesebbek, bársonyosabbak, mint tubusos társaik, látszik rajtuk, hogy nem spórolták ki belőlük a jó kis állományjavítókat.
4. A recept fonalát újra felvéve: a sült fokhagymákat nyomjuk ki a héjukból – ez egy könnyed kézmozdulat mindössze –, 2-3 evőkanálnyi padlizsánbéllel turmixoljuk krémesre. A padlizsán többi részét semmiképp se tegyük robotgépbe, mert pasztásítja, aki úgy szereti, lelke rajta, de nem tudja, mit veszít. A lecsöpögtetett padlizsánbélt acélkéssel aprítsuk fel – vassal vagy aluminíummal ne érjünk hozzá, mert megtörik a varázs és elvész az íz. Lesz helyette fémíz, ami azonban nem túl vonzó.
5. A padlizsánbélhez keverjük hozzá a merülőmixerrel leturmixolt sült fokhagymát, reszeljük hozzá a vöröshagymát – legalább a felét, mely így teljesen beleolvad az összkrémességbe. Ízesítsük sóval, borssal, kevés citromlével.
Paradicsom és fehér kenyér jár hozzá, de aki komplikálni akarja, csak tegye.
Legutóbbi hozzászólások