Asztaltánc

A német Rumtopf az egyik legjobb dolog, ami a gyümölcsökkel megeshet, s nem mellesleg velünk is. A maga idejében majd ez is kap egy részletes posztot, de már késő belekezdeni, mert a Rumtopfra készülni kell, féléves munka ez, sőt… De a nekikészülődésnek, a lépcsőzetesen építkező munkának kiváló lesz az eredménye, igazi karácsonyi ajándék, csak győzzük kivárni. Hiszen kihívás van abban, hogy egyre csak tesszük és tesszük bele a finom gyümölcsöket a feneketlennek tűnő edénybe, locsoljuk rá a drága jó rumot, s nem veszünk ki semmit, semmit. Azt hiszem, valami olyasmi lehetett a középkori hősszerelmesek vágya is, mint a rumtopf: mikor már fokozhatatlannak tűnt, eljött a beteljesülés, és ők leírhatatlan perceket töltöttek együtt szívük választottjával, mielőtt a férj kiadta volna a parancsot a lenyakazásukra.

Most lekvárosítottam a rumtopfot, aminek az a nagy előnye, hogy nem kell rá sokat várakozni, igaz, a hatás is korlátozottabb, de így sem lebecsülendő. Szinte azokból a hozzávalókból hozható tető alá, mint a rumtopf, érlelés itt sem árt, aztán lehet tobzódni.

Azt hiszem, valami olyasmi lehetett a középkori hősszerelmesek vágya is, mint a rumtopf: mikor már fokozhatatlannak tűnt, eljött
a beteljesülés, és ők leírhatatlan perceket töltöttek együtt szívük választottjával, mielőtt a férj kiadta volna a parancsot
a lenyakazásukra.

Előre szólok, ez kissé híg állagú lekvár, s nem véletlenül ilyen, hanem készakarva, mivel én elsősorban arra használom, hogy mártás legyen belőle a hagyományos, cukron kívül semmi egyéb édesítést-ízesítést nem tartalmazó panna cotta mellett (vagy inkább alatt), illetve kiváló máz lehet belőle a hidegen készülő ricottatorta tetején.
Recept jön hamarost, mindkettőre.

[caption id="attachment_2680" align="alignnone" width="480" caption="A főszereplők"][/caption]

50 dkg eper
50 dkg cseresznye
50 dkg málna
1 kg cukor
0,5 dl barna rum

1. A gyümölcsöket keverjük össze a cukorral, hagyjuk állni 15 percet, aztán kevergetve forraljuk fel, és főzzük 3-4 percet.

2. Vegyük le a tűzről, öntsük bele a rumot, keverjük el benne, a legnagyobb szemű betéten passzírozzuk át, és azon forrón tegyük üvegekbe. Szárazdunsztba vele egy-két napra, aztán mehet a polcra, de kinyitás előtt várjuk 2-3 hetet (mi ez a rumptopf fél évéhez képest?!), hogy a rum alaposan férkőzzön be a gyümölcsbe.

[caption id="attachment_2681" align="alignnone" width="480" caption="A málna magányossága"][/caption]

Két megjegyzés: ha passzírozzuk a gyümölcsöket – a legnagyobb lyukakon át! –, akkor más lesz, mintha merülőmixerrel turmixoltuk volna: egyenetlenebb,  mégis laza, krémes.
Ha passzírozzuk, akkor csak röviden tegyük, de így is más lesz kissé az állag, mert a botmixer sűríti a lekvárt, a passzírozás pedig lazítja, olyan ez, mintha egy durva kócolásról vagy egy baráti fejbúbsimogatásról beszélnénk.
Mindez minden lekvárra igaz, nem csak erre, természetesen.

[caption id="attachment_2682" align="alignnone" width="480" caption="Mégsem magányos?"][/caption]

[caption id="attachment_2683" align="alignnone" width="480" caption="Tényleg csak 3-4 percig kell főzni, a rummal pedig már egy pillanatig sem"][/caption]