Remélem, az Asztaltánc igazi találkahely lesz mindazok számára, akik szeretik a gasztronómiát, eltűrnek némi maliciózus humort, s egyben arra is kíváncsiak, hogy milyen múlt lapul az ételek mögött, milyen konyhatechnikát kell használni a siker érdekében, és mindezek mellett persze sort kerítek még sok-sok apró praktikumra. Lesz könyvajánló, ütköztetjük a prót és a kontrát a vitás konyhakérdésekben, készítek riportokat, gasztroműsor-kritikákat és könyveket is ajánlok.
Heti két-három, szépen fotózott poszt kerül majd fel, de lendülettől függően talán több is…
És némi magyarázat: a blog neve azért lett Asztaltánc, mert találóan fejezi ki a tartalmat. Elvégre minden az asztal körül forog itt, de van benne játékosság, akár egy könnyű keringőben, mégis vigyázunk arra, hogy ne vétsük el a lépést, bár az nem kizárható, hogy néha-néha rálépek egy-egy lábra… Akár az asztalon is táncolhatunk veszett jókedvünkben, csak le ne rúgjuk a családi ezüstöt meg a kristályt…
Azt is észrevehetik, hogy itt-ott úgy nevezem magam, hogy kulinárista. Ez egyszerű szenzációhajhászás, manapság az ilyesmi kötelező…Az Asztaltánc elrajtolt, kapcsolják be
a biztonsági öveiket, és a következő években
már ne is kapcsolják ki.

Az Asztaltánc elrajtolt, kapcsolják be a biztonsági öveiket, és a következő években már ne is kapcsolják ki.
Legutóbbi hozzászólások