Minden híres szakács alkotott már úgy receptet, hogy csak azokat a hozzávalókat használta, amelyek éppen kéznél voltak. Így született a híres marengói csirke is, mint leírtam volt. Ilyen mindent-bele ételeket persze sokan készítettünk már, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy mi is híres szakácsok lennének. A dolog nem működik oda-vissza.
Ezt a levest diákkoromban terveztem meg, azaz tervszerűen belekerült minden, amit kicsiny konyhám hűtőszekrényében találtam. Ennek alapján hideglelés-levesnek is nevezhetném. A belevalók két kivétellel pontosan azok, amiket felsoroltam: Tabasco és chilipaprika nem volt az eredeti változatban, részben azért, mert nem ismertem őket, de főleg azért, mert ha ismertem is volna, akkoriban vagy nagyon drága lett volna nekem, vagy nem is lehetett kapni.
...Ezt a levest diákkoromban terveztem meg, azaz tervszerűen belekerült minden, amit kicsiny konyhám hűtőszekrényében találtam. Ennek alapján hideglelés-levesnek is nevezhetném.
Egy hozzávaló pedig hiányzik, ez nem más, mint a marhahúsleves-kocka. Ilyet mostanában nem lehet az összetevők közé beírni, mert a vájtnyelvűek azonnal megvetésükkel sújtanának, de én bátran ajánlom, hogy használják csak. Az ilyen leveskockákkal nem az a baj, hogy néha hozzájuk nyúlunk, az a baj, ha folyton használjuk, mert aromáival letompítja a többit, és utána már nem fog tetszeni az igazi alaplé kétségtelenül visszafogottabb, de harmonikusabb íze. S ha már a leveskocka használatáról beszélünk – és beszéljünk, mert megnézném, ki az, aki sose használta és főz is –, akkor egy gyakorlati tanács: a kockákat (vagy az újabban kapható sűrítményeket) előbb mindig oldjuk fel forró vízben. Például úgy, hogy betesszük 2 percre a mikróba, aztán jól felkeverjük és ebben a formában öntjük a leveshez. Különben itt-ott megmaradhatnak a kocka kisebb, fel nem oldódott darabjai, és ha a szájunkba kerül, egész kellemetlen tud lenni, mintha lenyeltünk volna egy aromagyárat.
0,5 kg sertésoldalas
30 dkg füstölt kolbász
25 dkg felkockázott marhahús
1 vöröshagyma
2 póréhagyma
2 sárgarépa
2 petrezselyemgyökér
1 zeller
1 karalábé
1-1 piros és zöld kaliforniai paprika
1-1 vörös- és fehérbab konzerv
1 friss chilipaprika
olaj, cayenne bors, só, feketebors, chiliszósz (piros vagy zöld Tabasco)
1. A marhahúskockákat pirítsuk meg a forró olajon, adjuk hozzá a felaprított vöröshagymát, és együtt pároljuk még pár percig. Tegyük az edénybe a nem túl zsíros sertésoldalast – manapság már kapható amerikai típusú, erősen lemeztelenített borda (spare rib, így hívják a jenkik), ettől nem lesz nagyon zsíros a leves.
2. Fűszerezzük sóval, borssal, öntsük fel vízzel (itt jön a kocka ideje, ha alkalmazzák), adjuk hozzá a kimagozott, felaprított chilipaprikát, kiskanálnyi Tabascót, fél kiskanálnyi cayenne borsot.3. Főzzük 15-20 percig, majd zöldségeljük be: a babkonzervek kivételével minden mehet bele, kockákra vagy hasábokra vágva, illetve felkarikázva. Főzzük 50 percig.
4. Öntsük a levesbe a leszűrt konzervbabokat és a karikákra vágott füstölt kolbászt. Utóbbi esetében az is meghatározza a belépő idejét, hogy mennyire száraz a kolbász, Ha nagyon száraz, alig vághatóan kemény, akkor tegyük a levesbe rögtön az elején, az oldalassal együtt, így lesz elég ideje megpuhulni. Ha viszont friss, akkor elég neki 10-15 perc főzés most a végén, a babbal együtt.
5. A bordákról vágjuk le a megpuhult húst, és egy éjszakára hagyjuk pihenni a levest. Én nem hagytam, és másnap meglepődtem, mennyivel finomabb lett, újramelegítve. Ez lehet az ízek szinergiájának elősegítése.
Legutóbbi hozzászólások